Tudhatjuk, hogy mi fog történni?

Az emberiség isten-elképzelése mindig egy mindent tudó, terveket szövögető, mindannyiunk életét befolyásoló lény volt. Mindegy melyik vallás, vagy csak az egyének fantáziájában megjelent isteni lényről van szó. Istenként mindenki egy (vagy több) természetfeletti lényt képzel el, aki eltervezte, majd létrehozta mindazt, ami ma van.

Ha Te is így gondolkodsz az Isten fogalmáról, akkor talán úgy hiszed, hogy ez az isten kell, hogy tudja a jövőnket is. Talán már készen van az elkövetkező idők történéseinek forgatókönyve. Hiszen, ha az ő elképzelései alapján született minden, akkor tudnia kell, hová, merre tartunk. És szerintem igazad is van, ha – a terveket szövögető, majd megvalósító isteni lényről elmélkedve – így gondolod.

Ha elhisszük ezt a „tervezős” dolgot – mert úgy tanultuk, hogy „először minden egy gondolatként létezik, csak azután valósulhat meg” – akkor istennek tudnia kell mit hoz a jövőnk. Igaz? Igaz.

De vajon létezhetett a nagy semmiben egy lény, aki egycsapásra vagy akár hosszas gondolkodás után, a semmiből kitalálta a mindenséget?

A kezdetekben nem létezett semmi, csak ő. Akkor vajon honnan voltak gondolatai? Honnan volt a tudása? Hiszen igen sokat kell tudni, akár csak egyetlen atom létrehozásához! Ez a mindentudó tervező vajon miből merített?

Gyanítom ezekre és még sok hasonló kérdésre csak az lehetne a válasz, hogy „azért, mert isten mindentudóként, mindenhatóként létezett mindig is„.

Nos, ez az a válasz, amit egy vallás helyénvalónak találhat, de amit egyetlen tudományos – vagy akár csak XXI. századi, gondolkodó – elme sem fogad el.

Bár Newton, Einstein és még számos tudós hitt istenben, gyanítom csak azért nem merültek bele abba, hogy más magyarázatot találjanak isten fogalmára, mert eléggé lekötötte őket a saját kutatásuk, a fizika rejtelmeinek megértése. A lelkük mélyén hittek egy teremtőben, hiszen náluk jobban talán csak kevesen láthatták át, hogy képtelenség a természet törvényeinek véletlenszerű létrejötte. Például Frank Tipler amerikai kozmológus szerint:

A természeti törvények és a világegyetem elrendezése az atomoktól kezdve egészen a galaxisokig olyan, hogy ha csak egy árnyalatnyit is elállítanánk a paraméterek értékeit (ami a tizedesvessző után a sokadik számjegyet jelenti), akkor a világegyetem és vele együtt mi sem létezhetnénk. Annak az esélye azonban, hogy éppen ilyen legyen, annyira csekély, hogy létrejöttéhez valamilyen magasabb rendű lény akarata szükséges.

Szóval… A legtöbb tudósban is ott motoszkálhat ma is, hogy „kell lennie valaminek„. Túl sok a hiányzó láncszem a mindenség és az élet létrejöttével kapcsolatban ahhoz, hogy mindent a véletlenek összejátszásával magyarázzunk.

Kell lennie egy teremtőnek, aki megalkotta azokat a természeti törvényeket, melyek világunkat működő mindenséggé tették. De muszáj ennek a teremtőnek mindentudónak lennie, aki előre kitalált mindent?

Mi van, ha a teremtő együtt született a világegyetemmel, és előre eltervezés helyett, sziszifuszi munkával, lépésről-lépésre kitalálva a hogyanokat és a mikénteket fejlődött? Mi van, ha a teremtőnk maga a teremtés?

Bár nekem semmi problémám sincsen az „isten” kifejezéssel, mégis a hozzá tapadó elképzelések miatt innentől elkerülöm ezt a kifejezést, és TTE, azaz Tudatos Teremtő Energia néven említem azt, akit akár istennek is hívhatnék, ha azt szeretném tudatosítani, hogy „neki” köszönhető a világmindenség és az élet létrejötte.

Mert igen. Van teremtője az Univerzumnak. Egy teremtő, aki összehangolta a keletkezést, és addig „próbálkozott”, míg sikerült olyan természeti törvényeket létrehoznia, melyek stabilizálásával kialakulhatott mindaz, ami van. A hogyanokba itt most nem megyek bele, hiszen e bejegyzés kérdése az, hogy „tudhatjuk-e, hogy mi fog történni?” Azaz, készen van-e már a jövőnk?

A válasz egyértelműen az, hogy: – Nem tudhatjuk. Nincs készen semmi. A teremtés evolúciója zajlik ma is, és nincsen senki aki megmondhatná, hogy a sok előttünk álló lehetőség közül, melyiket fogjuk választani.

Természetesen gondolkodhatunk úgy is, hogyha az összes okot ismerjük, akkor kiszámítható az okozat. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy megfigyelésünk által a történések megváltozhatnak. Ha például látomásom van arról, hogy a következő sarkon elesem, akkor oda fogok jobban figyelni a lábam elé, és jó eséllyel megúszom az elbotlást. Aztán lehet rajta elmélkedni, hogy vajon a látomásom volt butaság, vagy sikerült megváltoztatnom a jövőt?

Azaz, a mi Tudatos Teremtő Energiánk (TTE) képes lehetne arra, hogy figyelembe vegyen minden okot, és ebből következtetve „lássa” a következő pillanatokat, de hogy valóban úgy jönnek-e azok létre, ahogyan azt az előzmények predesztinálnák, az sohasem 100%. Arról nem is beszélve, hogy hosszabb távú előrejelzést pedig csak kb. olyan szinten lehetne adni, mint egy jóslás a lottó  következő heti nyerő számairól.