Sejtbiológia alapok

A sejtek az élővilág legkisebb önálló működésre képes egységei. Saját anyagcseréjük van, szaporodásra képesek. Bár a külvilágtól el vannak határolva, azzal állandó kapcsolatban állnak, anyag- és energia-áramlás történik mindkét irányban. A sejtek nem homogén zsákok; azokban jól meghatározott makromolekuláris struktúrák és sejtalkotók találhatók. Ahhoz, hogy megérthessük, hogy a biokémiai folyamatok helyileg hol játszódnak le, ismernünk kell a sejtek szerkezetét, a sejtalkotók szerepét a különböző biológiai folyamatokban.

Mekkorák is ezek a sejtek, és a bennük lévő molekuláris struktúrák?

A sejtek alakja és nagysága nagyon különböző lehet; átmérőjének a mérete a milliméter tized- és ezredrésze közötti tartományba tehető (1-100 μm, mikrométer), de léteznek ennél jóval nagyobb és kisebb sejtek is. A sejten belüli nagyobb makromolekuláris komplexek átmérője a milliméter százezred részének (10 nm, nanométer) nagyságrendjébe esik, míg az egyes atomok átmérője a milliméter tízmilliomod részéhez (0,1 nm) közelítő nagyságúak.

A prokarióta sejt

A legegyszerűbb sejtfelépítés a prokariótákban található. Ezek egysejtű élőlények, közéjük tartoznak a baktériumok és a kékeszöld algák. A prokarióta sejtet kívülről sejtmembrán határolja, melyet kívülről többnyire sejtfal borít (együtt sejtburoknak hívjuk). A membránon belül citoplazma található, mely vizes közegű, fehérjéket, valamint más szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó kocsonyás állomány. A citoplazmában makromolekuláris komplexek (például riboszómák) találhatóak, és itt található a DNS formájában a sejt genetikai állománya is. A citoplazmából eredő, a sejtburkon áthatoló csillók és ostorok a sejtek mozgását teszik lehetővé (2.2. ábra, 2.3. ábra).

Baktériumsejt felépítése:

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/
Wunderlich Lívius, Szarka András (2014)
Typotex Kiadó