
…
Nem szándékozom itt elmesélni, hogyan is történt mindez, mert nagyon unalmas lenne. De annyit elmondok – talán részben ismételve önmagam -, hogy nem csak a Földön kísérleteztem. Egészen máshol kezdtem és sokféle kezdetleges életformát alkottam. Ám az első kísérleteimnél még nem figyeltem kellőképpen a körülményekre, az adott bolygó adottságaira, ezért épp csak próbálkozásoknak nevezném őket. Tudod, nem gondoltam még akkoriban arra, hogyan fog kinézni egy élettel teli bolygó. Hogyan is gondolhattam volna?
Csak próbálkoztam, hogy létrejöjjön egy élő valami. Ez több helyen nem sikerült, így újabb és újabb bolygókkal próbálkoztam. Elkezdtem figyelni a bolygók adottságaira is, és így egyre több részlet világosodott meg arról, hogy mi minden kellhet egy élő sejt kialakításához. A korábbi példa érettségiző diákjának is először azt kéne megtalálnia, hogy hol a legjobb megépíteni azt a konzervgyárat.
- Hegytető? – Nem jó.
- Folyó árterülete? – Nem jó.
- A sivatag közepe? – Nem jó.
Persze egy leérettségizett diák ennyit már talán tudna, de nekem akkoriban, még ez is új volt.
Tudod: Tapasztalás. Megfigyelés. Következtetés. Tanulás. Választás. / Tapasztalás. Megfigyelés. Következtetés. Tanulás. Választás. / Tapasztalás. Megfigyelés. Következtetés. Tanulás. Választás.
… és eljutottam a Földig, ahol volt folyékony víz, melyben élvezettel folytathattam kísérletezgetéseimet.
– Ezzel azt mondhatjuk, hogy más bolygókon is van a Földihez hasonló élővilág?
Nem. Épp csak életkezdemények találhatóak másutt, mivel a próbálkozásaim nem hozták meg azt az eredményt, amit vártam tőlük. Tudod, csak kísérleteztem, próbálkoztam. Így kell mondjam, mert több helyszínen is fel kellett adjam. Nem találtam megfelelőnek azt, amit létrehoztam és másik jobbnak tűnő helyszínt kerestem, új összeállítással próbálkoztam.
Ha most lenne lehetőséged körülnézni a világegyetemben, több olyan bolygót is találnál, ahol van valamilyen életkezdemény ami nem elég jó ahhoz, hogy tovább fejlődjön.
A Föld volt az a bolygó, ahol végre sikerült összehoznom azt az alapot, ami már alkalmas volt a fejlesztésre.
– Akkor a Föld az első olyan bolygó, amelyen a kísérletezések sikerre vezettek. Csak itt alakult ki igazi élet, ami már fejlődni tudott.
Pedig azt hittem, hogy sok olyan bolygó akad az Univerzumunkban, ami hasonló a Földhöz és így kialakulhatott rajta az élet. Igaz persze, hogy akkoriban még tisztán az iskoláimban tanultakra hagyatkoztam, és a “véletlenek” összjátékából kialakuló életben, illetve a Daniken féle idegen bolygókról származó életben hittem. Utóbbi persze még gyerekkoromban volt, amikor még nem kérdőjeleztem meg azt, hogy vajon az idegen bolygókról jövő élet hogyan alakult ki.
De ez most mindenképpen fontos információ. Tehát minket alkotott meg a teremtő a legokosabb élőlénynek az egész Univerzumban?
Igen, és persze nem egészen úgy, ahogyan azt sokan gondolják. Nem álmodtam meg előre egy élettel teli bolygót, de még egy valamilyen lénynek nevezhető valamit sem. Hogyan is képzelhettem volna el ilyesmit, amikor maga az élő valami, ami több mint egy statikus tárgy, egy roppant bonyolult “szerkezetnek” tűnt.
De remekül éreztem magam!
Tudatom csak úgy lubickolt a megmérettetések és lehetőségek birodalmában.
Tanultad az iskolában az élet keletkezését a bolygódon. Ez nagyjából lefedi az igazságot. Amit ezen kívül tudnod kell, mindössze az, hogy semmi sem volt véletlen. Minden, ami történt, a kémiai folyamatoktól kezdve, az elektromos kisüléseken át, a makromolekulák és a DNS kialakításáig, az én próbálkozásaim eredménye. A földtörténeti ősidő evolúciós eseményei tudatos alkotások. Nem előre kiterveltek, de céllal és tudatos befolyásolással történtek.
Tudtam, hogy mit szeretnék elérni. Persze még nem az olyan összetett létformákra gondoltam itt, mint egy fa, egy ficánkoló hal, egy emlős állat vagy egy madár. Csak egy élő valami volt a cél, melynek már saját választási lehetnek.
…